Családja, barátai, zenésztársai, tanítványai és tisztelői kísérték utolsó útjára Buffó Rigó Sándort, a 100 Tagú Cigányzenekar elnökét, prímását. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatával kitüntetett zenészt a budapesti Kozma utcai Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
"Magyar, cigány és zene, ez a három szó, amely bennünket a személyes megrendülésen és veszteségen túl itt egybetart. Őrizzük meg Buffó Rigó Sándor emlékét és tartsunk össze azért, hogy ami a magyarokat és a cigányokat erőssé teszi együtt, a zene, a szeretet, az összefogás és a munka, ne gyengüljön, hanem erősödjön" - fogalmazott gyászbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Elbúcsúztatták Buffó Rigó Sándor prímástXavier Dubuc, a 100 Tagú Cigányzenekar menedzsere búcsúztatójában arról beszélt, hogy csodálta a zenész virtuozitását, karizmáját, érzékenységét és nagylelkűségét. "Nagyon jó ember volt, rendkívüli intelligenciával, mindig nyitott volt az új gondolatokra, amelyek előrevihetik a világot" - hangsúlyozta.
Beke Farkas Nándor, a zenekar főtitkára hangsúlyozta: Buffó Rigó Sándor egyénisége és zenei tudása is kiemelkedő volt. Mint művészeti vezető, a zenekar felkészítése és betanítása volt az elsődleges célja. "A közönség szeretete itthon és külföldön is jól tükrözi vissza kiváló munkásságát" - mutatott rá, hozzátéve, hogy a Rajkó zenekar ifjú tehetségei mellett Hollandiában, Norvégiában is több zenekart tanított hosszú éveken keresztül.
Felidézte, hogy fiatal korától a legjobb muzsikusokkal játszott együtt. Húszévesen alapította meg saját zenekarát Balatonfüreden. "Zenei karriere Füredtől egészen New Yorkig, szülőhelyétől, Tatától Lyonig vagy Pekingig ívelt kontinenseken át" - hangsúlyozta.
Iványi Gábor metodista lelkész a szertartáson felidézte, hogy Buffó Rigó Sándor 1949. április 18-án született Tatán és 65. születésnapja után nem egészen tíz nappal távozott súlyos betegséget követően és mégis váratlanul.
Buffó Rigó Sándor muzsikus családban született, édesanyja a nevezetes Járóka családból származik. Első zenei próbálkozásai Rigó József zenekarában csendültek fel, ahol mindent megtanult a hegedűről, amit csak lehetett. Az 1950-es évek végén a család Tatáról a VII. kerületi Verseny utcába költözött. Huszonegy évesen már prímás lett a Balatonfüredi Marina Szállóban, "majd kinyílott a világ, melyben csaknem valamennyi kontinens számtalan országában a magyar cigányzene meghatalmazott, igazi nagykövete lett" - emelte ki Iványi Gábor.
Mint elmondta, a zenész folyékonyan beszélt angolul, németül hollandul, franciául és olaszul. A magyar zenén túl a felkeresett népek kedvenc dalait is könnyedén sajátította el és építette be saját, majd később a 100 Tagú Cigányzenekar repertoárjába.
Fő hangszere mellett a klarinét kivételével minden zenekari szerszámot megszólaltatott. "Csodálatosan játszott és nemcsak a szakmai tudása volt egyedülálló, igazi muzsikus is volt, nagy lélekismerő és vezéregyéniség" - hangsúlyozta.
Az április 27-én elhunyt prímást több százan kísérték el utolsó útjára, köztük Mága Zoltán hegedűművész és Bangó Margit énekes, Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom alapítója, a Magyarországi Cigány Párt elnöke, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke. Cigány szokás szerint a 100 Tagú Cigányzenekar tagjai kedvenc nótáival búcsúztak Buffó Rigó Sándortól a Kozma utcai Új köztemetőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése