olvsó

Kedves Látogató!

Engedje meg, hogy idézzem Debussy megragadó sorait.
"Mintha egy szép pillangót látnék üveg alatt! Szárnyai még csillognak, de már nem libegnek, gazdag színpompája elfakult. Úgy látom, Önök, magyarok ezt a zenét nem tudják a maga értéke szerint méltányolni. Önöknek, ez már az életük egy része! Annyira ismerős, hogy nem tulajdonítják neki azt a mélységes művészeti jelentőséget, ami teljes mértékben megilleti."!

2011. szeptember 29., csütörtök

Reményi Ede

Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17.San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.



Reményi Ede (1828–1898). Illusztráció a Vasárnapi Újságból.


Reményi Ede (ülve) és Johannes Brahms

Élete


Tanulmányait szülővárosában kezdte, 9 évesen már hangversenyezett. Zenei tanulmányait 1842 és 1845 között folytatta a bécsi konzervatóriumban, Josef Böhmnél. 20 éves korában, Bécsből hazatérve, részt vett a szabadságharcban. Görgei Artúr segédtisztje, majd kedvenc hegedűse lett, emiatt külföldi emigrációba kényszerült a szabadságharc leverése után. Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül utazott Amerikába. Képzett hegedűművészként tért vissza Európába, majd rövid idő alatt páratlan karriert futott be. A kor számos kiemelkedő zeneszerzőjével kapcsolatba került, többek közt 1852-53-ban a fiatal Brahmsot magával vitte hangversenyútjaira. 1853-ban kapcsolódott Liszt Ferenc Weimari Társaságához is. 1854-ben egy ideig Londonban élt, itt Viktória királynő "udvari virtuóz" címmel tüntetett ki, valamint egyben a királynő hegedűsévé is kinevezték. 1855-ben távozott Amerikába, majd öt év után, 1860-ban amnesztiával hazatért.

Ezután másfél évtizeden keresztül központi szereplője a magyar zenei életnek. Az ország különböző városaiban adott hangversenyeket, több nagy jelentőségű alapítványt indított. 1870-ben a Nemzeti Színház intendánsa, báró Orczy István hangversenymesternek szerződtette. Azonban rövid időn belül otthagyta állását, mivel állandó jelleggel hangversenyeket szervezett és rendezett, Ázsiában és Ausztráliában is. Nagy áldozatot hozott a közművelődés terén is: kezdeményezte a gyűjtést a Petőfi-szoboralapra, melynek érdekében koncertkörutat szervezett, s ennek bevételét - mintegy 70 000 aranyforintot - a Petőfi-szobor, és a közben megalakuló Széchenyi-szoboralap részére adományozta. 1875-ben részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában is. Feleségül vette Fáy Antal lányát, Fáy Gizellát. Külföldre mentek: először Párizsba, majd Londonba, végül 1878 őszén az USA-ban telepedett le véglegesen. Innen már csak koncertutakra jött át Európába, így járt még egyszer Magyarországon is, 1891-ben. A halál egyik san franciscó-i koncertjén, hegedülés közben érte.

Emődön zeneiskola viseli a nevét.


Művei [szerkesztés]

  • Eredeti magyar népdalok és csárdások: Nagy hallgató magyar (1863)
  • Magyar hegedűverseny-darab (1865)
  • virtuóz hegedűátiratok

Külső hivatkozások







Nincsenek megjegyzések: